Szentlélek-templom Veresegyház
  • Kezdőlap
  • Hirdetések
  • Miserend
  • Teremtő Lélek
  • Egyházközségünk
    • Történetünk
    • Templomaink
      • Szent Erzsébet-templom
      • Szentlélek-templom
    • Papjaink, szolgálattevőink
    • Közösségek
    • Hitoktatás
    • Támogatás
    • Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány
    • Szent Pio Idősek Klubja
    • Veresegyházi Karitász Csoport
    • Arlói misszió
  • Szentségek
    • Keresztelés
    • Esküvő
  • Kávézónk
  • Elérhetőség

Szentlélek-templom Veresegyház

  • Kezdőlap
  • Hirdetések
  • Miserend
  • Teremtő Lélek
  • Egyházközségünk
    • Történetünk
    • Templomaink
      • Szent Erzsébet-templom
      • Szentlélek-templom
    • Papjaink, szolgálattevőink
    • Közösségek
    • Hitoktatás
    • Támogatás
    • Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány
    • Szent Pio Idősek Klubja
    • Veresegyházi Karitász Csoport
    • Arlói misszió
  • Szentségek
    • Keresztelés
    • Esküvő
  • Kávézónk
  • Elérhetőség
Kategória:

Lelkiség

Virágvasárnap
Lelkiség

Virágvasárnap

Ki ne szeretné, hogy dicsérjék? Főleg, ha maga is érzi, hogy megilleti, hogy méltó rá. A szentmise kezdőénekében hallhattuk, hogy az emberek pálmaágakat lengetnek, köntösüket terítik Jézus elé. Leborulnak előtte és dicsőítik Őt. Most senki nem kér semmit. Érzik az emberek, hogy a pillanat szentebb annál, hogy magukra gondoljanak. Most minden Jézusról szól. Most háttérbe kerül az egyes ember baja, nyomorúsága, betegsége. Egyedül Jézusé a figyelem. És Jézus ezt hagyja. Elfogadja. Nem maga miatt, nem büszkeségből, hanem pont a mi érdekünkben. Mert mi emberek, akkor tesszük a legjobbat magunknak, ha leborulunk az Isten előtt. Miért? Mert minden, ami dicséretet érdemel, az Jézusban, az Isten Fiában testesül és mutatkozik meg. Ő a tökéletes. A tökéletes pedig mindig jó. Sőt, a jónak teljessége, felülmúlhatatlansága. Ezt nevezzük végtelen szeretetnek. És ez a szeretet folyamatosan árad felénk, felemel, jobbá tesz, meggyógyítja a lelkünket.

Aztán megkezdődik az utolsó hét Jézus földi életében. Elindul az utolsó út, ami visszavezet az Atyához, ami visszavezeti Jézust az Ő királyi trónjához, az örök boldogság országába. Ez az az út, amit előttünk jár Jézus. Amit mi is követünk, ami minket is visszavezet életünk végén Teremtőnkhöz. És akkor beteljesedik, értelmet nyer egész létezésünk.

Miért így? Miért járja Jézus ezt az utat szenvedéssel és fájdalommal? Miért találkozik elutasítással és miért szenved annyit a kereszten? Miért van az, hogy minden jó, szép, örömteli dolog fájdalommal és áldozattal születik a mi életünkben is? Nem volt ez így kezdetben. Minden szépet és jót ingyen kaptunk ajándékba. Miénk volt áldozat, fáradozás és lemondások nélkül. Mi tettük, mi rontottuk el a bűneinkkel. Mi lettünk érdemtelenek rá. És Isten újból meg akar ajándékozni. Vissza akarja adni az örök boldogságot, amit kezdettől fogva nekünk szánt. Ezért küldi el Fiát. Nekünk, hozzánk, értünk. Azért, hogy megértsük, hogy milyen borzasztó dolog a bűn és milyen nagy árat fizetett helyettünk Jézus, hogy kiengesztelje az Atyát minden bűnért, amit valaha elkövettek és amit még el fognak követni. De Jézus sohasem mondta magát áldozatnak. Nem az áldozat, hanem a szeretet a hangsúlyos. A szeretet a lényeg. Talán valami keveset megsejtünk, megérzünk abból, hogy milyen csodálatos, nagy erő a szeretet, ami olyan fontossá tesz minket, a teremtett embereket Teremtőnk előtt.

Nagyhéten igyekezzünk tudatosan is háttérben tolni saját énünket, érdekeinket. Legyen Jézusé a főszerep. Tekintsünk fel rá alázattal, hálával, engedelmességgel!

Robi atya

2023-04-03
0 Facebook Twitter Google + Pinterest
Nemzeti ünnepünkre (Március 15.)
Lelkiség

Nemzeti ünnepünkre (Március 15.)

Jézus Krisztus földi életében példát adott nekünk a hazaszeretetről is. Amikor Jézus nem sokkal halála előtt Jeruzsálembe érkezik, akkor megáll a város előtt, és megsiratja. (Mindössze két helyen szerepel az evangéliumokban, Jézus ilyen módon juttatta kifejezésre érzelmeit). Azért sír, mert előre látja, hogy mi fog történni vele. Néhány év múlva (70-ben) a római hadsereg porig rombol mindent: „Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemeid elől. Mert jönnek majd reád napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak; földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak, és nem hagynak belőled követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.” (Lk 19, 41-44) Jézus szereti a hazáját, szereti a fővárost is, Jeruzsálemet, és ezért még sírásra is fakasztja, amikor annak jövendő sorsára gondol. De Jézus hazaszeretete nemcsak ebben merül ki, hanem azt is megmondja, hogy mi a megmaradásának a titka. Jeruzsálemnek azért kell elpusztulnia, mert nem ismerte fel meglátogatásának idejét, amikor Isten látogatta meg az ő népét, azaz Jézus földre jött értük, és ott járt közöttük. Ha meg akarunk maradni, és magyar hazánkat meg akarjuk tartani a pusztulástól, akkor olyan hazaszeretetre van szükség, amely felismeri meglátogatásának idejét, felismeri Krisztust, aki itt van közöttünk Lelke által ma is.

Ha megmaradunk a hitben, ha ápoljuk kapcsolatunkat Jézussal, ha az evangélium szerint rendezzük be életünket, akkor van jövője a nemzetünknek és magyar hazánknak is. A megmaradás és a lelki megújulás csak Krisztus által lehetséges. Krisztus azért jött, hogy bennünket az önfeláldozó szeretetre tanítson meg. Jézus azért jött, hogy meghaljon értünk emberekért, és ezáltal biztosítsa nekünk az utat Mennyei Atyánkhoz. Jézus példát ad, az igazi, önzetlen szeretetre, az odaadásra. Az igazi adni tudás, az amikor önmagunkat tudjuk adni másoknak és másokért. Ezt tették mindazok, akik a magyar történelemben nemzetünkért áldozták életüket. Akkor történhetnek nagy dolgok egy nemzet életében, egy település életében, egy egyházközség életében, amikor olyan emberek vezetnek és munkálkodnak, akik önmagukat áldozzák a közösségért. Ez a jövő záloga. Ez a lelkület vezessen mindnyájunkat ott, ahol élünk és dolgozunk.

Robi atya

2023-03-12
0 Facebook Twitter Google + Pinterest
EseményekLelkiség

Mária-kert

Kedves Testvérek!

Alább olvasható a vasárnapi hirdetésben már hallott új kezdeményezésünk bővebb leírása:

Célunk, hogy a katolikus közösség lelki erejének segítségével, a plébániakert területén kialakítsuk és fenntartsuk a Mária-kertet. A Szűzanyának felajánlott magaságyásokban gyógynövényeket, fűszernövényeket és konyhakert növényeket termesztünk majd. Ezek egy része a természetből, egy része üzletekből és egy része a résztvevők otthoni készletéből kerül a kertbe. A megtermett értékeket – várhatóan egy szép koraőszi napon – közösen fogjuk feldolgozni, és az elkészített tea- és fűszer keverékekből, gyógykenőcsökből és tinktúrákból mindenki hazaviheti a számára legmegfelelőbbet.

Első feladat a magaságyások kialakítása. Erre két napot jelöltünk ki: március 4. és 11. Ezen a két szombaton, 9 órától kezdődően alakítjuk ki a területet és kezdjük – raklapokból – összeállítani az ágyásokat. Az anyagszükséglet egy részét már felajánlották vállalkozók és a GAMESZ, azonban további felajánlásokra is nagy szükség van.

Mindezek, illetve a várhatóan szükséges szerszámok a jelentkezési lapon láthatók, ami elektronikusan itt, papíron a templomi üzenőfalon található meg.

TÁBLÁZAT

Kérjük a Testvéreket, csatlakozzanak a Mária-kert csapatához, hogy valóban együttes munkánk eredményét mutathassunk fel Szűzanyánknak!

A közösségi kert munkálatait Jónás Szabolcs fogja össze, forduljanak hozzá bizalommal!

2023-02-23
0 Facebook Twitter Google + Pinterest
Lelkiség

Az Egyház bűnbánati napjai

Az Egyházi Törvénykönyv a következőképpen szabályozza a böjti fegyelem megtartását hívei körében: Isteni törvény folytán minden krisztushívő köteles a maga módján bűnbánatot tartani; hogy azonban mindnyájan egyesüljenek valamilyen közös bűnbánattartásban, bűnbánati napok vannak előírva; ezeken a krisztushívők különösen is törődjenek az imádsággal, gyakorolják a vallásosság és a segítő szeretet cselekedeteit, végezzenek önmegtagadásokat sajátos kötelezettségeiket hűségesebben teljesítve és főként megtartva a böjtöt és a hústilalmat. A bűnbánati napokon az Egyház megrendüléssel, a vezeklés és hálaadás szellemében emlékezik meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneink terhétől megszabadított. Csatlakozunk Urunk áldozatvállalásához, hogy saját és mások bűneiért engesztelve kiegészítsük azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéseiből (Kol 1,24). Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogy a kísértéseknek könnyebben ellenálljunk. E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkel hozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az egyház hagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmes áldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralom jelképe és kiváló fegyvere (Mt 9,15 és 17,20; vö. VI. Pál pápa intelmével). Bár a keresztény ember egész életét átjárja a bűnbánat szelleme és gyakorlata, az Egyház kijelöl egyes kötelező bűnbánati napokat is, hogy egymást támogatva, a közösség egységében hozzuk meg az illető liturgikus naphoz is hozzá tartozó áldozatot. Ez idő szerint e napok a következők: Szigorú böjti nap: hamvazószerdán és nagypénteken. (Egyszeri étkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamit erősítésül; hústól való tartózkodás.) A hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorút kötelezi hatvanadik életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra. Hústól való tartózkodás: nagyböjt péntekjein. Bűnbánati (vezeklési) nap: Az év többi péntekjein. (Böjt vagy más önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság.) Nincs böjt (illetve bűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai) alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők. Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összes péntekjei és a nagyböjt ideje. A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásgyakorlatokkal.

Robi atya

2023-02-19
0 Facebook Twitter Google + Pinterest
  • 1
  • …
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • …
  • 54

RSS Napi Evangélium

  • 2025. május 17. – Szombat (Jn 14,7-14)
    Az utolsó vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok.” Fülöp megjegyezte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.” Jézus így válaszolt: „Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod […]

Lelki útravaló

  • Napi evangélium
  • Online zsolozsma
  • Szentírás
  • Mai Ige
  • Tini Mai Ige
  • A Katolikus Egyház Katekizmusa

Hasznos oldalak

  • Veresegyházi Katolikus Gimnázium
  • Erdőkertesi Római Katolikus Egyházközség
  • Őrbottyáni Római Katolikus Egyházközség
  • Keresztény filmklub
  • 777 blog
  • Magyar Kurír katolikus hírportál
  • Országos miserend
  • Váci Egyházmegye
  • Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
  • Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás
A plébánia területén lévő játszótér a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. EGYH-EOR-19-1503 azonosítószámú, 5 millió forintos támogatásával valósult meg. A támogatott projekt címe: Kültéri közösségi tér kialakítása a veresegyházi plébánia területén
Köszönjük a támogatást!
  • Facebook
  • Instagram
  • Youtube
Footer Logo

@2024 - Szentlélek-templom Veresegyház. Minden jog fenntartva.


Vissza a lap tetejére