A mai nappal lezárul az Ökumenikus Imahét, a közös imádság a krisztushívők egységéért. De számunkra, vagyis közösségeink és egyházközségeink számra is nagyon fontos, hogy megfontoljuk, és magunkra vonatkoztassuk Szent Pál apostol erre vonatkozó tanítását. A vasárnapi szentleckében Szent Pál apostol egyetértésre buzdítja a korintusakat és arra kéri őket, ne szakadjanak széjjel, kerüljék a pártoskodást. Az egység egy jel is ebből a szempontból. Arról tanúskodik, hogy a Krisztusban hívők, eggyé válnak hitben, a tanúságtételben, mert a középpontban Jézus áll.
Egy alkalommal nézőként részt vettem egy cirkuszi előadáson. Az légtornászok halált megvető bátorsággal mutatták be gyakorlataikat, lenyűgöző volt a tapasztalt, sokat megélt artisták előadása. Egészen addig, amíg egyikük le nem zuhant a mélybe. Mondanom se kell, egy pillanatra mindenkiben meghűlt a vér, de a következő pillanatban a trapéz alatt lévő háló felfogta a tornász zuhanó testét. Kisvártatva újra megcsinálták a gyakorlatot, de most már minden gond nélkül. Mi teszi a hálót hálóvá? Ha egyetlen kötelet kifeszítünk a cirkusz porondja fölé, az nem fogná föl az artistát. Ha sok kötelet használunk, akkor sem sikerülhet. De ha ezeket a köteleket egymáshoz erősítjük, háló lesz belőle és így már megmenekülhet az ember a zuhanás következményétől. A szentleckének számunkra is ez a legfontosabb mondanivalója. Akkor tudunk hiteles képviselői lenni Krisztusnak, ha nem széthúzunk, hanem összefogunk. Ha látszik a viselkedésünkön, hogy szeretjük és segítjük egymást. Összetartó emberekké kell válnunk, mert csak így tudjuk embertársainkat Jézushoz vezetni, és háló módjára megmenteni.
Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy tisztában legyünk keresztény mivoltunkkal. Mi Krisztushoz igazítjuk életünket, az ő szemével nézzük a világot, szerinte fogalmazzuk meg véleményünket az életről. Krisztusi módon teljesítsük hivatásunkat. Nem kényelmes és könnyű életről van szó, de Krisztus meghívására mégis lehetséges. Egymással összefogva, Jézussal egységben és embertársainkkal testvérként, hálót alkotva. Nem hiába volt az első keresztények számára is kérdés volt, hogy lehet az embernek felülmúlnia önmagát, tud-e úgy élni, mint Krisztus? Ez a korintusiaknak sem sikerült. Mert nem lehet emberi elhatározással. Mégis lehetséges a Szentlélek erejével, aki az egység Lelkét kínálja nekünk.
Robi atya
