Szentlélek-templom Veresegyház - Oldal 23 a 94-ből -

Gyónási alkalmak és Húsvét ünnepének szertartási rendje

Gyónási alkalmak:

Erdőkertesen: március 31-én, este 6 órai kezdettel keresztút, majd bűnbánati liturgia és szentgyónási lehetőség, amíg van rá igény. Alatta dicsőítő szentségimádás. Valamint április 3-án, hétfőn, este 6-tól fél 7-ig
Veresen: április 1-én, du. 1 és 4 között
Őrszentmiklóson: március 29. szerdán este fél 6
Vácbottyánban: április 4. kedd, este 6
Püspökszilágyon: április 5-én, este 6

A Nagyhét és Húsvét ünnepe szertartásainak rendje Veresegyházon:

Április 6. Nagycsütörtök: 18.30 szentmise az Utolsó Vacsora emlékére, utána virrasztás éjfélig
Április 7. Nagypéntek: 14.00 keresztút; 15.00 az Úr szenvedésének ünneplése, utána Szent Sír látogatása 20 óráig
Április 8. Nagyszombat: 20.00 Húsvét vigíliája
Április 9. Húsvétvasárnap: 8.00, 9.30, 18.00 szentmise
Április 10. Húsvét hétfő: 8.00 szentmise

2023-03-25

Lelkiség

Nemzeti ünnepünkre (Március 15.)

Jézus Krisztus földi életében példát adott nekünk a hazaszeretetről is. Amikor Jézus nem sokkal halála előtt Jeruzsálembe érkezik, akkor megáll a város előtt, és megsiratja. (Mindössze két helyen szerepel az evangéliumokban, Jézus ilyen módon juttatta kifejezésre érzelmeit). Azért sír, mert előre látja, hogy mi fog történni vele. Néhány év múlva (70-ben) a római hadsereg porig rombol mindent: „Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemeid elől. Mert jönnek majd reád napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak; földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak, és nem hagynak belőled követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.” (Lk 19, 41-44) Jézus szereti a hazáját, szereti a fővárost is, Jeruzsálemet, és ezért még sírásra is fakasztja, amikor annak jövendő sorsára gondol. De Jézus hazaszeretete nemcsak ebben merül ki, hanem azt is megmondja, hogy mi a megmaradásának a titka. Jeruzsálemnek azért kell elpusztulnia, mert nem ismerte fel meglátogatásának idejét, amikor Isten látogatta meg az ő népét, azaz Jézus földre jött értük, és ott járt közöttük. Ha meg akarunk maradni, és magyar hazánkat meg akarjuk tartani a pusztulástól, akkor olyan hazaszeretetre van szükség, amely felismeri meglátogatásának idejét, felismeri Krisztust, aki itt van közöttünk Lelke által ma is.

Ha megmaradunk a hitben, ha ápoljuk kapcsolatunkat Jézussal, ha az evangélium szerint rendezzük be életünket, akkor van jövője a nemzetünknek és magyar hazánknak is. A megmaradás és a lelki megújulás csak Krisztus által lehetséges. Krisztus azért jött, hogy bennünket az önfeláldozó szeretetre tanítson meg. Jézus azért jött, hogy meghaljon értünk emberekért, és ezáltal biztosítsa nekünk az utat Mennyei Atyánkhoz. Jézus példát ad, az igazi, önzetlen szeretetre, az odaadásra. Az igazi adni tudás, az amikor önmagunkat tudjuk adni másoknak és másokért. Ezt tették mindazok, akik a magyar történelemben nemzetünkért áldozták életüket. Akkor történhetnek nagy dolgok egy nemzet életében, egy település életében, egy egyházközség életében, amikor olyan emberek vezetnek és munkálkodnak, akik önmagukat áldozzák a közösségért. Ez a jövő záloga. Ez a lelkület vezessen mindnyájunkat ott, ahol élünk és dolgozunk.

Robi atya

2023-03-12

Események Lelkiség

Mária-kert

Kedves Testvérek!

Alább olvasható a vasárnapi hirdetésben már hallott új kezdeményezésünk bővebb leírása:

Célunk, hogy a katolikus közösség lelki erejének segítségével, a plébániakert területén kialakítsuk és fenntartsuk a Mária-kertet. A Szűzanyának felajánlott magaságyásokban gyógynövényeket, fűszernövényeket és konyhakert növényeket termesztünk majd. Ezek egy része a természetből, egy része üzletekből és egy része a résztvevők otthoni készletéből kerül a kertbe. A megtermett értékeket – várhatóan egy szép koraőszi napon – közösen fogjuk feldolgozni, és az elkészített tea- és fűszer keverékekből, gyógykenőcsökből és tinktúrákból mindenki hazaviheti a számára legmegfelelőbbet.

Első feladat a magaságyások kialakítása. Erre két napot jelöltünk ki: március 4. és 11. Ezen a két szombaton, 9 órától kezdődően alakítjuk ki a területet és kezdjük – raklapokból – összeállítani az ágyásokat. Az anyagszükséglet egy részét már felajánlották vállalkozók és a GAMESZ, azonban további felajánlásokra is nagy szükség van.

Mindezek, illetve a várhatóan szükséges szerszámok a jelentkezési lapon láthatók, ami elektronikusan itt, papíron a templomi üzenőfalon található meg.

TÁBLÁZAT

Kérjük a Testvéreket, csatlakozzanak a Mária-kert csapatához, hogy valóban együttes munkánk eredményét mutathassunk fel Szűzanyánknak!

A közösségi kert munkálatait Jónás Szabolcs fogja össze, forduljanak hozzá bizalommal!

2023-02-23

Lelkiség

Az Egyház bűnbánati napjai

Az Egyházi Törvénykönyv a következőképpen szabályozza a böjti fegyelem megtartását hívei körében: Isteni törvény folytán minden krisztushívő köteles a maga módján bűnbánatot tartani; hogy azonban mindnyájan egyesüljenek valamilyen közös bűnbánattartásban, bűnbánati napok vannak előírva; ezeken a krisztushívők különösen is törődjenek az imádsággal, gyakorolják a vallásosság és a segítő szeretet cselekedeteit, végezzenek önmegtagadásokat sajátos kötelezettségeiket hűségesebben teljesítve és főként megtartva a böjtöt és a hústilalmat. A bűnbánati napokon az Egyház megrendüléssel, a vezeklés és hálaadás szellemében emlékezik meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneink terhétől megszabadított. Csatlakozunk Urunk áldozatvállalásához, hogy saját és mások bűneiért engesztelve kiegészítsük azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéseiből (Kol 1,24). Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogy a kísértéseknek könnyebben ellenálljunk. E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkel hozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az egyház hagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmes áldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralom jelképe és kiváló fegyvere (Mt 9,15 és 17,20; vö. VI. Pál pápa intelmével). Bár a keresztény ember egész életét átjárja a bűnbánat szelleme és gyakorlata, az Egyház kijelöl egyes kötelező bűnbánati napokat is, hogy egymást támogatva, a közösség egységében hozzuk meg az illető liturgikus naphoz is hozzá tartozó áldozatot. Ez idő szerint e napok a következők: Szigorú böjti nap: hamvazószerdán és nagypénteken. (Egyszeri étkezés, melyen kívül még kétszer vehetünk magunkhoz valamit erősítésül; hústól való tartózkodás.) A hústilalom kötelezi azokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorút kötelezi hatvanadik életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra. Hústól való tartózkodás: nagyböjt péntekjein. Bűnbánati (vezeklési) nap: Az év többi péntekjein. (Böjt vagy más önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság.) Nincs böjt (illetve bűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk. Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai) alól a nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők. Bűnbánati napok és idők az egész egyházban az év összes péntekjei és a nagyböjt ideje. A püspöki konferencia pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében vagy részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásgyakorlatokkal.

Robi atya

2023-02-19