Fatima a világ egyik legismertebb kegyhelye. Évente zarándokok milliói keresik fel, hogy lelkileg megújulást kapjanak Istentől. De valójában nem kell elzarándokolni oda ahhoz, hogy lelkileg megújuljunk. Hiszen Fatima üzenete Oltáriszentség-központú, a Szentháromságra mutat rá. Fatima üzenete tulajdonképpen a Szűzanya kérése minden embertől: hogy többé ne bántsák az Istent. Éppen ezért az Istenanya jelenéseiben megfogalmazott kérésének megfelelően szüntelenül imádkozzuk a rózsafüzért, hogy béke legyen, hogy megvalósuljon a világbéke. Így leszünk az elköteleződés, a megbocsátás, a szeretet és a hit szolgáivá.

Mit látott a három pásztorgyermek 1917-ben a posztmodern kor emberéhez képest, akit megkísértett a személyiség teljes szabadságának a tudata? A látnokok olyan virágzó egyházat láttak, amely Isten jelenlétét hirdeti a világnak, amelyben férfiak és nők magukat Istennek szentelik. Fatima annak a lehetősége az egyház számára, hogy jelen lehessen a világban, és a felsőbbrendű ember szívét az alázat kápolnájává alakítsa.

Kívánom minden jóakaratú embernek, hogy Isten kegyelme, Jézus irgalma, és a Szentlélek jelenléte alakítsa át szívüket, hogy mindnyájan valóban az Úr jelenlétének és szeretetének jelei lehessünk ebben a világban.

Robi atya

A hagyomány szerint csodával határos módon hét évszázaddal ezelőtt, 1294. december 10-én került Mária názáreti házacskája az Adria-parti olasz városba, Loretóba. Szent II. János Pál pápa, a kegyhely létének 700. évfordulóján kiemelte a loretói szentély három nagy üzenetét: Az első a kegyelem üzenete, Isten ingyenes ajándékáé. Erről az ajándékról szüntelenül elmélkednünk kell, törekednünk arra, hogy újból rátaláljunk, ha már elveszítettük volna, főként a bűnbánat szentségében, a gyónásban. A második üzenet a hité, amely nemcsak ésszerű belátása a kinyilatkoztatott igazságnak, hanem
engedelmesség is, Isten elfogadása életünkben, nagylelkű és tökéletes “igen” terveire, amint Máriáé volt az Angyali Üdvözlet pillanatában. Végül a harmadik üzenet az üdvösség üzenete, amelyet Isten szegénységben és elfelejtettségben emberré lett Fia hozott el valamennyiünknek. A loretói litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert loretói litánia a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol – adataink szerint – 1575-től, mások szerint már 1400-tól minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretoban járt és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe, és terjesztette. VIII. Orbán pápa 1691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban készült Mária-litániákat, és egyetemes használatra a loretói litániát rendelte el. XIII. Leó pápa ezt 1886-ban megújította. A pápák azóta is mindig hangsúlyozták a litánia közös és egyéni imádkozásának jelentőségét. Buzdítom én is a kedves testvéreket, különösen májusban, a Szűzanya hónapjában ennek az imádságnak elimádkozására, melyet templomainkban közösen is elvégzünk!

Robi atya

Az irgalom az Istennek egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Isteni Irgalmasság vasárnapjának evangéliuma megerősíti ezt a gondolatot. A feltámadt és megdicsőült Úr, aki az Isten szeretetének, irgalmának kézzelfogható jele, megjelenik a  tanítványoknak, akik félelem miatt zárt ajtók mögött voltak. Ők voltak azok, akik szétszéledtek, megtagadták és elfutottak akkor, amikor Jézust halálra ítélték és keresztre feszítették. Mégis az első szava az volt övéihez: „Békesség nektek”! Azután elküldi őket, hogy legyenek ennek az irgalmas szeretetének a tanúi a világban. Rájuk lehelve a Szentlelket, megerősítette őket. „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket! Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot!” Az irgalmasságának másik jele az, hogy megjelenik újra Tamás apostolnak, aki kételkedett benne. Ezt a végtelen irgalmas szeretetet emberileg nagyon nehéz felfogni és megérteni, és főleg elfogadni, hogy ennek az irgalomnak a tanúi legyünk ebben a világban. Jézus arra hív és kötelez minket, hogy állítsuk minden erőnket ennek a küldetésnek a szolgálatába. Ezt egy külön misszió: vállaljunk tudatosan jótettet, irgalmas cselekedetet, így hasonulva Jézushoz, és szebbé téve saját és a felebarátaink életét. Isteni irgalmasság nélkül nem lehet építeni Isten országát. Ma az Isteni irgalom rajtunk keresztül jelenik meg és megvalósul meg a Földön. Legyünk partnerek ebben a gyönyörű küldetésben.

Robi atya

Szent Fausztina Kowalska nővér naplójából: „Szeretnék egészen irgalmaddá változni, s élő képmásod lenni, Uram; Isten e legfelségesebb tulajdonsága, végtelen irgalma jusson el szívemen és lelkemen keresztül embertársaimhoz. Segíts meg, Uram abban, hogy szemeim irgalmasan nézzenek, hogy sohase gyanakodjak, s ne ítéljek külső látszat alapján, hanem lássam meg azt, ami felebarátaim lelkében szép, és legyek segítségükre. Segíts meg, hogy irgalmas legyen a hallásom, hogy figyeljek  mindig felebarátaim szükségleteire, hogy füleim ne legyenek közömbösek szenvedéseik és panaszaik hallatán. Segíts meg, Uram, hogy irgalmas legyen a nyelvem, hogy sohase szóljak felebarátaimról lenézően, s negatívan, de mindenki számára legyen vigasztaló és megbocsátó szavam. Segíts meg, Uram, hogy irgalmasak legyenek a kezeim, telve jó cselekedetekkel, hogy felebarátaimnak csak jót tegyek, s a nehéz, fáradságos munkákat magamra vállaljam. Segíts, hogy lábaim is irgalmasak legyenek, hogy siessek mindig felebarátaim segítségére, legyőzve saját kimerültségemet és fáradtságomat. Valódi pihenésem a felebarátaim szolgálata legyen….”