„Számomra a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson történő önkéntesség azt mutatta meg, hogy egy nagy, egymást szerető testvéri család vagyunk mindannyian, ahol nem számított az életkor, sem a társadalmi státusz, sem a rang. Itt az önkéntes (én) azt tette, amire a koordinátor beosztotta. Bennem ez az alázatos és szolgáló lelkületet erősítette meg. Elképzelhetetlen munka és energia volt ezt a rendezvényt megszervezni és önkéntesként belátni a színfalak mögé ebbe a logisztikába testközelből. Számtalan pillanat megható és szép pillanat volt, ahol valóban Jézussal lehetett találkozni a munka közben, egy-egy szituációban, mozzanatban, gesztusban, mosolyban elrejtőzve”. (Tűzkő Ottó)
„Élményeim: – sok tiszta-, sugárzó arcú ember – sok mosoly – sok apró csoda – találkozások Jézussal – sok-sok szentáldozáshoz járuló! – nem várt „véletlen” találkozások. Apróság: sem a kezdő misén, sem a Hungexpón, sem a Margitszigeten – pedig ott sok-sok család volt sok-sok gyerekekkel – sem a zárómise után nem láttam hátrahagyott-, eldobott szemetet. Nagyszerű zökkenőmentes szervezés. A kegyelemről – a lelki élményekről nem lehet írni – nem lehet leírni – nincs „mérőszám” erre. Hála van bennem”. (Török Ádám)
„Az Expora osztottak be, logisztikai feladatokat ellátni, pl, zarándok csomag átadása, VIP asztalokon virágok cseréje, információs pultok feltöltése szóróanyagokkal, érkező és távozó kisteherautók pakolása. stb. Nagyon jól meg volt szervezve, kedden részt vettem a szentmisén, öröm liturgián!, bár a bevonulás is megérintett. Aztán voltam egy-két fakultáción is, és hát a legnagyobb élmény a szentségimádás csütörtökön. Ott jelenvalóvá vált, engedte, sőt Ő maga érintett meg minket, több ezer embert, legalábbis én így gondolom. Na és a végén kisorsoltak, és mehettem integetni Ferenc pápának a búcsúzáskor a Ferihegyi repülőtérre. ÓRIÁSI volt”. (Várady László)
