A Szűzanya mennybevétele az evangéliumi új ember jövőjének reménycsillaga. Hiszen látjuk, Krisztus feltámadása után Máriával, az új Évával megkezdődött az új emberiség szülése és születése. A mennybevétel csodájának, az ünnep üzenetének bizonysága reményt ad mindnyájunk számára, hogy nekünk is sikerülhet új életet kezdenünk Krisztusban. Az ünnep himnusza így szól:

Mint fényes hold, mint drága nap,
mint hajnalpír, mely most fakad,
száll az egek csúcsaira
a Szeplőtelen Szűzanya.
Dicső trónjára érkezett,
Királynő ég és föld felett,
ő szülte azt, ki tündökölt,
a hajnalcsillagnál előbb.
Az angyalok és az égiek
rendje fölé emeltetett,
Asszony, ki túlszárnyalta rég
a szentek minden érdemét.
Kit egykor ölben hordozott,
kit jászolyban pólyálgatott,
a mindenség Királyaként
szemléli, Atya fényeként.
Szüzeknek Szüze, kérd Fiad,
esdjen miértünk hű szavad,
miénket vette általad,
övéből mindent visszaad.
Atya, Fiú s Vigasztaló,
köszöntse őket hálaszó,
kik minden másnál ékesebb,
dicsőbb fényt adtak fönt neked.
Ámen.

Robi atya

Edith Stein német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Szent Benedek, Szent Cirill és Szent Metód mellett Európa társvédőszentje a sziléziai Breslauban (ma: Wroclaw, Lengyelország) egy tizenegy gyermeket nevelő ortodox zsidó családban született 1891. október 12-én. A göttingeni egyetemen Max Scheler tanítványa volt, később a freiburgi egyetemen Edmund Husserl filozófus tanársegédjeként dolgozott, ahol 1916-ban filozófiai doktorátust szerzett.

Fiatal korában került kezébe a misztikus Avilai Szent Teréz önéletrajza, amely olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy 1922-ben megkeresztelkedett. Egyetemi oktatói tevékenységét feladva a speyeri dominikánus leányiskolában kezdett tanítani. 1934-ben belépett az Avilai Szent Teréz által 1562-ben alapított sarutlan karmelita rend kölni kolostorába, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta. A nyílt németországi zsidóüldözés kezdete után Hollandiába, az echti karmelita rendházba helyezték. Itt írta meg „A kereszt tudománya” című tanulmányát, amelyben Keresztes Szent Jánost, Avilai Szent Teréz lelki társát elemezte. Amikor 1942 nyarán a németek által megszállt Hollandiában a katolikus püspöki kar minden templomban felolvasott körlevélben ítélte el a náci fajelméletet és a zsidóüldözést, a feldühödött Hitler utasítást adott minden ott élő kikeresztelkedett zsidó letartóztatására.

Terézia Benediktát – Rosa nevű, szintén katolizált nővérével együtt – a Gestapo 1942. augusztus 2-án a kolostor kápolnájában fogta el, és augusztus 7-én 987 társukkal együtt Auschwitzba deportálták őket, ahol augusztus 9-én ölték meg. 1998. október 11-én szülővárosában, Wroclawban Szent II. János Pál pápa avatta szentté, az egyházfő beszédében reményét fejezte ki, hogy egyetlen etnikai csoporttal, egyetlen néppel, egyetlen emberfajtával sem fog megismétlődni a vészkorszakhoz hasonló bűn. A pápa beszédében így fogalmazott: “Edith Stein életáldozata megszentelte üldözőinek népét, hogy magukba tudják fogadni a Kereszt fájának gyümölcseit… A Keresztről nevezett Terézia Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van! És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami igazság nélkül van!”

Robi atya