Lelkiség

Kedves Testvérek!

Ma megkezdődik az advent. Hétköznapokon reggel 6 órától rorátéra hívjuk a testvéreket. 

Adventben is lesz szentgyónási lehetőség péntekenként 17 órától (december 4-én, első pénteken 16:30-tól). Kérjük a testvéreket, használjuk ki ezt a lehetőséget, és ne hagyjuk a karácsony előtti gyónásunkat az ünnep előtti napokra!

A lelki készületünkhöz pedig nagy segítséget nyújt a Ferencesek által idén is elkészített Adventi naptár, amely IDE kattintva letölthető, kinyomtatható.

Áldott készületet!

Jézus mindnyájunkat arra hív, hogy már itt a földön építsük az Isten országát. Elsősorban szeretettel, evangéliumának aprópénzre váltásával, parancsainak megtartásával. Gyakran szükségünk van az önreflexió gyakorlására: vajon méltó volt-e egy-egy döntésünk, és tettünk az Úr Jézushoz? Ha nem, akkor a bűnbánat segít, hogy az Úr Irgalmát, szeretetét be tudjuk fogadni. Egyúttal kérjük őt: segítsen őhozzá hasonlóan élni. Erről szól a következő történet.

Egyszer egy kolostorra nagyon nehéz idők jártak. Csak öten maradtak: a kolostor vezetője és még négy szerzetes, akik mind 60 év felettiek voltak. Fent a hegyekben, közel a kolostorhoz élt egy mindenki által nagyra becsült remete. Így a kolostor vezetője elment ehhez a szent emberhez, hogy hátha tudna valamilyen tanácsot adni, amivel a kolostor megmenthető. A kolostor vezetője és a szent ember hosszan elbeszélgettek. A szent embernek egy nagyon egyszerű válasza volt a problémára. “Nem tudok neked tanácsot adni. Egyedül azt mondhatom, hogy közületek, akik a kolostorban maradtatok, az egyik a Messiás, aki nagyon fontos szerepet fog játszani az emberiség felemelésében.”
A vezető szerzetes visszatért a kolostorba és elmondta a szent üzenetét. A következő hónapokban az öreg szerzetesek eltűnődtek a remete szavain. “A Messiás közülünk való?” – tette fel mindegyikük a kérdést magának. Miután elgondolkodtak ezen a lehetőségen, egymás iránti tiszteletük rendkívüli módon megnőtt, attól a gondolattól, hogy esetleg köztük él a Messiás. Egyszerre csak észrevették egymás különlegességeit, és nagyon közel kerültek egymáshoz. Az a lehetőség, hogy valamelyikük saját maga a Messiás, mindegyikük figyelmét rendkívüli módon saját maguk felé irányította. Ahogy az idő haladt, a kolostor látogatói azt vették észre, hogy a kolostorban a tisztelet, a szeretetet és a szelíd kedvesség aurája lengi körül az öt öregembert. Nem tudni miért, de egy idő után, egyre több ember tért vissza a kolostorba. Elhozták a barátaikat, és a barátaik még további barátokat hoztak. Néhány éven belül a kis kolostor újból virágzó kolostorrá vált az öreg remete ajándékának köszönhetően.

Isten országa közöttetek van, mondta egy alkalommal Jézus. Ha ő uralkodik életünkön, mint Király, már most megtapasztalhatjuk Országának jelenvalóságát.