Kategória:

Egyéb

EgyébLelkiség

“Zöld böjt” 4. – Vegyszerek

Amint a böjt a testi és lelki megtisztulásunkat segíti, belső késztetésünk támad környezetünk szebbé tételére – gondolva például a tavaszi nagytakarításra. A legáltalánosabb, egyszerű, pénztárca- és környezetbarát technikákat gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül.
Miért jó környezetbarát tisztítószereket választani? Mert tudjuk, miből készülnek, összetételük egyszerűbb, az emberi egészségre és a természetre kisebb kockázattal bírnak, mint reklámozott társaik. Mindemellett többségük olcsó! Ideális esetben nem utaznak több ezer kilométert, és nem kell megfizetni a mesterien mesterséges csomagolóanyagot annak eredeti formatervezésével.
Univerzális tisztítószereink: mosószóda, szódabikarbóna, ecet, gyógyszertári alkohol, konyhasó, tej, kávézacc, citrom, stb…
Mosogatásnál törekedjünk a vízhasználat minimalizálására, mely nem kell, hogy a tisztaság rovására menjen. Kétfázisú rendszert kialakítva az első mosogatótálcában mosószódát oldok fel meleg vízben; a másik tálban langyos vízbe ecetet öntök.
Tipp: Az ecet helyettesíthető vegyszerbolti citromsavval, aminek nincs erős szaga (az étkezési ecetsav borsosabb áron kapható).
Mosáshoz használjunk mosószódát. Fehér ruhák esetén javasolt fehérítő sót hozzáadni.
Tipp: a drogériákban fehérítő sóként forgalmazott szerek enzimekkel és egyéb adalékokkal dúsítottak, valamint drágák is. Vásároljunk nátrium-perkarbonátot.
Tipp: Választhatjuk a manapság népszerű mosódiót, mely ugyan természetes anyag, de a termék szállítási költsége, így ökológiai-, illetve karbonlábnyoma (vö. *1 a hivatkozások között) meghaladja az ésszerűség határait. Ősi alternatívája a szintén szaponint tartalmazó vadgesztenye. Ősszel indulhat a gyűjtés!
Felmosás: szintén mosószóda meleg vízben oldva és a finom illat érdekében pár csepp illóolaj hangulat szerint.
Illatosítás: napjainkban hozzászoktunk az erősen illatosított tisztítószerekhez. Mindben magas a szintetikus illatosítóanyagok („parfüm”) aránya, amelyek allergének számunkra, és veszélyesek más élő szervezetekre. A mérték az érték. Amennyiben illatosítani szeretnénk, válasszunk természetes illóolajokat, melyekből pár csepp elegendő.
Tipp: Tehetünk levendulacsokrot a szekrénybe, virágot az asztalra, birsalmát a szobába, süssünk kenyeret, főzzünk forralt bort, vagy épp csak szellőztessünk egy nagyot, és engedjük be a tavaszt a szobába. A tiszta élet teli van finom, diszkrét illatokkal. Engedjük ezeket érvényesülni!
Hol szerezhetjük be mindezt? Bioboltok, vegyszerboltok, patikák széles választéka várja az ön- és környezettudatos háziasszonyokat és dolgos urakat. Akár kimérve is – csomagolást spórolva – utántölthetjük készleteinket.
*1: Ökológiai és karbonlábnyom-számítás: http://mek.oszk.hu/11000/11079/11079.pdf
Ajánlott irodalom, filmek és még több zöld tipp:
– A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/471/1/CSM_TA_VMZS_ff2011.pdf
2016-03-07
0 Facebook Twitter Google + Pinterest
EgyébLelkiség

“Zöld böjt” 3. – Hulladék

Hogyan csökkenthetjük háztartási hulladékunk mennyiségét?
Napjaink legsúlyosabb környezeti szennyezés forrása a hulladék felelőtlen létrehozásából, elhelyezéséből, kezeléséből adódik. 2013-ban hazánkban a keletkezett települési hulladék 3 millió 730 ezer tonna volt. Magunk is sokat tehetünk azért, hogy ez jó irányba változzon. A Nagyböjt részeként a naponta keletkező hulladékainkkal kapcsolatban is magunkévá tehetünk jó gyakorlatokat, amivel lelkiismeretünk mellett a környezetünk is tisztább, élhetőbb lesz, és ráadásul a pénztárcánkban is több marad. Mindössze több odafigyelés és tudatosság szükséges az alábbi tanácsok megfogadásához.
Gondoljuk át, mire van valóban szükségünk: ez alapján az elv alapján vásároljunk: írjunk otthon bevásárlólistát, és lehetőleg ahhoz tartsuk magunkat. Részesítsük előnyben a csomagolásmentes vagy környezetbarát csomagolású termékeket. Vigyünk magunkkal bevásárlótáskát, használható zacskókat, és ezekbe tegyük az árut ahelyett, hogy új nejlonzacskót kérnénk – ezzel pénzt is spórolunk. Ha valami elromlott, próbáljuk megjavíttatni, mielőtt kidobásra ítélnénk, ha ez a megoldás valamivel drágább is, de ezzel csökkenthetjük a fölösleges hulladéktermelést.
Szelektálás: ma már kötelező a házhoz menő papír, fém-, műanyaggyűjtés. Az üveget egyes szupermarketekben illetve hulladékudvarban is lehet szelektíven gyűjteni, vagy hasznosítható kreatív módon vázának, befőzéshez befőttes üvegnek stb. Nagyon fontos, hogy tiszta, kiöblített csomagolóanyagok kerüljenek a szelektív gyűjtőedénybe, illetve hogy a papírhulladék is zsír- és szennyezésmentes legyen. Kétségtelenül több odafigyelést igényel, hogy mit hova lehet gyűjteni, de a környezet állapotának javulása meghálálja.
Veszélyes hulladék elkülönítése: a lejárt gyógyszereket a gyógyszertárban kihelyezett gyűjtőbe dobjuk: rendkívül veszélyes, ha a kommunális szemétbe vagy a csatornába kerülnek. Az elektronikai hulladékokat az ilyen jellegű üzleteknél kötelesek ingyen gyűjteni, éljünk a lehetőséggel. A használt sütőolajat külön befőttes üvegbe gyűjtsük. Egyes töltőállomásokon, ahol van ilyen gyűjtő öntsük bele, hogy újrahasznosíthassák.
Komposztálás: a keletkezett települési hulladék közel egynegyede biológiailag lebomló hulladék. Ennek nagy része csökkenthető, ha kertes házban, hétvégi telken, aki teheti, komposztál, és így hasznosíthat konyhakertjében értékes tápanyagokat talajjavításra. Aki nem komposztál, annak a közszolgáltató lehetőséget biztosít a kertes házaknál keletkező zöldhulladék elszállítására, hogy ne fordulhasson elő a szomszédokat zavaró és a környezetet szennyező kerti zöldhulladék-égetés.
2016-02-29
0 Facebook Twitter Google + Pinterest
EgyébLelkiség

“Zöld böjt” 2. – Fűtés

Magyarország teljes energiafogyasztásának nagyjából a harmadát adja a lakossági energia­felhasználás. Ennek legnagyobb része fűtési, sőt manapság már egyre növekvő mértékben a hűtésre használt energia, valamint a használati meleg víz. Óriási a felesleges energiahasználatunk, részben a nem megfelelően szigetelt, részben a sokszor túlságosan melegre fűtött lakások miatt. Ismert, hogy fűtési energiánk forrása ma nagyrészt fosszilis energia (földgáz- és szén-) alapú, azaz az ehhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátásunk jelentős, ami nemcsak a ma már jól ismert éghajlatváltozás egyik fő okozója, hanem a téli időszak helyi levegőszennyezettségnek is a legfontosabb forrása. Azért, hogy ezek a káros kibocsátások csökkenjenek, mi magunk is tehetünk, méghozzá nem is keveset. Vannak még ugyan olyan távfűtéssel ellátott lakások, ahol nehéz vagy nem is lehet szabályozni a belső hőmérsékletet, de másutt magunk dönthetjük el, hogy hány fok legyen lakásunkban. Sokan szeretnek „bedurrantani”, pedig – ahogy ezt számos elemzés bizonyítja – egy bizonyos hőfok felett ez nemcsak hogy felesleges, de nem is egészséges.
A Nagyböjt idején ezzel kapcsolatos rossz szokásainkkal is szembenézhetünk, és egy apró lemondással sokat tehetünk a környezetünk védelmében. +/- 1 Celsius fok nagyjából 6 százalékkal változtatja meg a felhasznált energia mennyiségét. De ha például 24 fok helyett megelégszünk a 21 fokkal is, máris majdnem 20 százalékkal csökkentjük energiafelhasználásunkat, a számlánkat és persze az ehhez kapcsolható szennyezéskibocsátásunkat is. Egy hét nem sok, az egy fok szintén nem sok, érdemes kipróbálni, hátha az év más időszakában is sikerül! Ha 23-24 fokos lakáshőmérséklethez szoktunk, akkor az 1-2 °C-kal csökkentett hőmérséklet még az orvosi ajánlások alapján is hasznos lehet. Általános tapasztalat alapján egészségügyi szempontból 21 °C az ideális komforthőmérséklet. A hálószobában 18-20 Celsius-fok az optimális, de éjszaka akár 16 Celsius fok is lehet, ami a pihentető alvás egyik kelléke.
Ahhoz, hogy ne fázzunk, számos ötlet, eszköz áll rendelkezésünkre: meleg színek használata, réteges öltözködés, de akár a textíliák használata a padlón és a falon is kedvező lehet. Inkább úgy szellőztessünk, hogy ne kis résnyire hagyva sokáig, akár egész nap nyitva tarjuk az ablakot, hanem rövid időre szélesre tárt ablakokkal, miközben a fűtés minimálisra van állítva. Ezzel a módszerrel nem hűl le a szoba, és nem kell annyi energia az újrafelfűtéshez, mintha résnyire hagyott ablakkal szellőztetnénk. Ne takarjuk le vagy fedjük le a radiátorokat vagy egyéb fűtőtestet, de rosszul elhelyezett bútorok és rálógó függönyök is ronthatják a hőáramlást.
A meleg víz előállítása és használata is jelentős energiát igényel. Egyszerű praktikákkal, odafigyeléssel, némi lemondással itt is jelentős megtakarítást érhetünk el. Például vízzel teli kád helyett sokkal takarékosabb lehet a zuhany használata.
Nagyböjt lelkisége, a lemondás gyakorlása, még ha a megtartóztatások apróbbak is, nemcsak lelkünk tisztulásához, hanem például egy jó háztartási gyakorlat kialakulásán keresztül környezetünk védelméhez is hozzájárulhat.
Jó példákat találhatunk az alábbi honlapokon:
2016-02-22
0 Facebook Twitter Google + Pinterest
EgyébLelkiség

“Zöld böjt” 1. – Étkezés

A keresztény kultúrkör böjti hagyományában a hústól való tartózkodás természetes szokás. Mai modern világunkban azonban talán nehezebbnek tűnik, hiszen a régebbi korokhoz képest bőséges árukínálat lehetővé teszi az akár naponkénti húsfogyasztást is.
A húsfogyasztás csökkentése azonban nem csak az aszkézis része lehet, hanem egy környezettudatosabb életmód alapjává is válhat. Elsőre talán furcsának hangzik, de az élelmiszerfogyasztásunk, s azon belül is a húsfogyasztásunk jelentős környezeti terheléssel járhat.
Az állati termékek előállításához jóval több vízre, földterületre és fosszilis fűtőanyagra van szükség, mint a növényi táplálékokhoz. Az állatok táplálásához szükséges takarmány termesztése értékes területeket von el a gabonatermesztéstől.  Egy alapvetően állati termékeken alapuló étrend így ötször annyi gabona megtermelését vonja maga után, mint a főleg növényi alapú étrend. Ez az arány elsősorban a fejlett országokra jellemző: az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 75 %-án takarmányt termelnek.
Ugyanígy ha összehasonlítjuk a vízfelhasználást, vagy éppen a fosszilis fűtőanyagok szerepét, szintén óriási eltéréseket tapasztalhatunk.  Élelmiszereink előállításához mindenképpen szükség van vízre, csakhogy ez az állati eredetű táplálékok esetén kiugróan magas. Míg egy kilogramm búza megtermelése csak 900 liter víz felhasználását vonja maga után, 1kg rizs pedig 1900 litert, addig 1 kg csirke már 3500 litert jelent, nem beszélve a marhahúsról, melynek egy kilójának előállításához nem kevesebb, mint 15 ezer liter vízre van összességében szükség.
Az állattenyésztés emellett nagyban hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez, amely a globális éghajlatváltozás egyik motorja.  A szarvasmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során, amely a szén-dioxid mellett a legjelentősebb üvegházgáz.  A cambridge-i egyetem kutatásai szerint a hús- és tejtermékfogyasztás folyamatos növekedése akár 80 %-ban lesz felelőssé tehető a jövőben az üvegházhatásért. Az állati termékek iránti kereslet bővülése a legelők kiterjesztését is maga után vonja, ezzel csökkentve világszerte a természetes élőhelyek területét.  A hús- és tejfogyasztás tudatos visszafogásával azonban mindannyian tehetünk közös lakóhelyünkért a Földért.  Emellett bevásárlásaink tervezésekor érdemes elgondolkodnunk az alábbi kérdéseken is:
1. Honnan származik az élelmiszer? 
Vagyis hány kilométert tett meg az áru a termelőtől a konyhámig, és milyen módon szállították. A legjobb választás, ha hazai árut veszünk (lehetőleg a termelőtől) mindig az idénynek megfelelő zöldséget, gyümölcsöt.  Szerencsére hazánkban a mezőgazdasági termékek palettája széles, és minden szükségletet ki tud elégíteni. Próbáljunk különbséget tenni a szükségleteink és az igényeink között!
2. Milyen módon termelték az élelmiszert?
 Az iparosított mezőgazdasági termelés óriási mennyiségű vegyszert használ fel. Ezek egy része az elfogyasztott élelmiszerben is kimutatható, tehát egészségünket károsítjuk vele. Azonban a használata révén a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek biztosan károsodtak. Ha megtehetjük, próbáljunk kímélő, átállási vagy ökológiai termesztésű élelmiszert fogyasztani! Napjainkban egyre jobban terjed a genetikailag módosított élelmiszerek termelése is (főleg a szója-, illetve kukoricatermelésben), melyek hosszú távú egészségügyi és környezeti kockázata még nem ismert.
3. Mennyi vizet használtak a termék előállításához?
A mezőgazdaság jelentős mennyiségű vizet használ fel a növénytermesztésben az öntözéshez, illetve az állatok itatásához. A növényi termékek előállítása jóval kevesebb víz felhasználásához kötődik, míg az állati termékek csak jelentős vízfelhasználás révén állíthatók elő (pl. míg egy szelet kenyér előállításához 40 liter vízre van szükség, addig egy pohár tejhez már 200 literre, egy nagyobb szelet sajthoz 2500 literre, és egy marhaszelethez  4650 liter vízre van szükség.)
4. Mennyire feldolgozott a termék?
Minél inkább feldolgozott egy termék, annál nagyobb a környezeti terhelése. Gondoljunk csak a felhasznált energiára, eszközökre, anyagokra az élelmiszeriparban.  És természetesen a fölösleges csomagolásra. Válasszuk azt a terméket, amely minél közelebb van az eredeti állapotához. A zöldségeshez, piacra vigyünk kosarat, vászontáskát. A műanyag zacskókat pedig használjuk fel újra! Kerüljük a fóliázott zöldségek vásárlását!
5. Méltányos kereskedelemből származik-e? 
Talán már hazánkban is egyre többen hallották, ismerik a FairTrade, vagyis a méltányos kereskedelem fogalmát. Ez egy olyan hálózat, amely biztosítja (az elsősorban fejlődő országokban) dolgozó termelőknek a méltányos és igazságos bérezését. Talán nehéz Európában elképzelnünk azt, hogy a  rendszeresen fogyasztott trópusi termékek (banán, kávé, tea, kakaó, csokoládé) előállításához mennyi igazságtalanság és elnyomás kapcsolódik, többek között a gyerekmunka. Fogyasztói döntéseinkkel támogatni tudjuk egy jobb és igazságosabb kereskedelem kialakítását.
Ezek mellett még ügyeljünk arra, hogy csak annyi élelmiszert vásároljunk meg, amennyit tényleg elfogyasztunk. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján évente 1,3 millió tonna élelmiszer alapanyag vagy készétel, azaz a megtermelt élelmiszerek mennyiségének 30 százaléka válik hulladékká világszerte. Ügyeljünk arra, hogy a mi háztartásunk ne növelje ezt a mennyiséget. Ferenc pápa is erre figyelmeztetett 2013. június 5-diki katekézisében: „Az eldobott étel olyan, mintha a szegények asztaláról loptuk volna el!” Az Ószövetségben többször olvashatjuk, hogy Isten a böjt helyett az igazságosságra szólít fel és a szolidaritásra. (ld. Iz 58, 1-12)
Örüljünk a lehetőségnek és próbáljuk meg megélni idén étkezésünk tudatos alakításával a böjtöt!
További ismeretek az alábbi honlapokon:
Hasznos tanácsok a fenntartható étkezéshez – http://tudatosvasarlo.hu/cikk/7-tipp-fenntarthato-etkezeshez
Idénynövények listája – http://tudatosvasarlo.hu/idenynoveny
Élelmiszerek vegyszertartalma – http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Forrás: http://www.teremtesvedelem.hu/content/cikk/teremtesvedelmi-javaslat-2016-nagybojtjere-etkezes
2016-02-16
0 Facebook Twitter Google + Pinterest