11111

“Zöld böjt” 1. – Étkezés

A keresztény kultúrkör böjti hagyományában a hústól való tartózkodás természetes szokás. Mai modern világunkban azonban talán nehezebbnek tűnik, hiszen a régebbi korokhoz képest bőséges árukínálat lehetővé teszi az akár naponkénti húsfogyasztást is.
A húsfogyasztás csökkentése azonban nem csak az aszkézis része lehet, hanem egy környezettudatosabb életmód alapjává is válhat. Elsőre talán furcsának hangzik, de az élelmiszerfogyasztásunk, s azon belül is a húsfogyasztásunk jelentős környezeti terheléssel járhat.
Az állati termékek előállításához jóval több vízre, földterületre és fosszilis fűtőanyagra van szükség, mint a növényi táplálékokhoz. Az állatok táplálásához szükséges takarmány termesztése értékes területeket von el a gabonatermesztéstől.  Egy alapvetően állati termékeken alapuló étrend így ötször annyi gabona megtermelését vonja maga után, mint a főleg növényi alapú étrend. Ez az arány elsősorban a fejlett országokra jellemző: az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 75 %-án takarmányt termelnek.
Ugyanígy ha összehasonlítjuk a vízfelhasználást, vagy éppen a fosszilis fűtőanyagok szerepét, szintén óriási eltéréseket tapasztalhatunk.  Élelmiszereink előállításához mindenképpen szükség van vízre, csakhogy ez az állati eredetű táplálékok esetén kiugróan magas. Míg egy kilogramm búza megtermelése csak 900 liter víz felhasználását vonja maga után, 1kg rizs pedig 1900 litert, addig 1 kg csirke már 3500 litert jelent, nem beszélve a marhahúsról, melynek egy kilójának előállításához nem kevesebb, mint 15 ezer liter vízre van összességében szükség.
Az állattenyésztés emellett nagyban hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez, amely a globális éghajlatváltozás egyik motorja.  A szarvasmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során, amely a szén-dioxid mellett a legjelentősebb üvegházgáz.  A cambridge-i egyetem kutatásai szerint a hús- és tejtermékfogyasztás folyamatos növekedése akár 80 %-ban lesz felelőssé tehető a jövőben az üvegházhatásért. Az állati termékek iránti kereslet bővülése a legelők kiterjesztését is maga után vonja, ezzel csökkentve világszerte a természetes élőhelyek területét.  A hús- és tejfogyasztás tudatos visszafogásával azonban mindannyian tehetünk közös lakóhelyünkért a Földért.  Emellett bevásárlásaink tervezésekor érdemes elgondolkodnunk az alábbi kérdéseken is:
1. Honnan származik az élelmiszer? 
Vagyis hány kilométert tett meg az áru a termelőtől a konyhámig, és milyen módon szállították. A legjobb választás, ha hazai árut veszünk (lehetőleg a termelőtől) mindig az idénynek megfelelő zöldséget, gyümölcsöt.  Szerencsére hazánkban a mezőgazdasági termékek palettája széles, és minden szükségletet ki tud elégíteni. Próbáljunk különbséget tenni a szükségleteink és az igényeink között!
2. Milyen módon termelték az élelmiszert?
 Az iparosított mezőgazdasági termelés óriási mennyiségű vegyszert használ fel. Ezek egy része az elfogyasztott élelmiszerben is kimutatható, tehát egészségünket károsítjuk vele. Azonban a használata révén a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek biztosan károsodtak. Ha megtehetjük, próbáljunk kímélő, átállási vagy ökológiai termesztésű élelmiszert fogyasztani! Napjainkban egyre jobban terjed a genetikailag módosított élelmiszerek termelése is (főleg a szója-, illetve kukoricatermelésben), melyek hosszú távú egészségügyi és környezeti kockázata még nem ismert.
3. Mennyi vizet használtak a termék előállításához?
A mezőgazdaság jelentős mennyiségű vizet használ fel a növénytermesztésben az öntözéshez, illetve az állatok itatásához. A növényi termékek előállítása jóval kevesebb víz felhasználásához kötődik, míg az állati termékek csak jelentős vízfelhasználás révén állíthatók elő (pl. míg egy szelet kenyér előállításához 40 liter vízre van szükség, addig egy pohár tejhez már 200 literre, egy nagyobb szelet sajthoz 2500 literre, és egy marhaszelethez  4650 liter vízre van szükség.)
4. Mennyire feldolgozott a termék?
Minél inkább feldolgozott egy termék, annál nagyobb a környezeti terhelése. Gondoljunk csak a felhasznált energiára, eszközökre, anyagokra az élelmiszeriparban.  És természetesen a fölösleges csomagolásra. Válasszuk azt a terméket, amely minél közelebb van az eredeti állapotához. A zöldségeshez, piacra vigyünk kosarat, vászontáskát. A műanyag zacskókat pedig használjuk fel újra! Kerüljük a fóliázott zöldségek vásárlását!
5. Méltányos kereskedelemből származik-e? 
Talán már hazánkban is egyre többen hallották, ismerik a FairTrade, vagyis a méltányos kereskedelem fogalmát. Ez egy olyan hálózat, amely biztosítja (az elsősorban fejlődő országokban) dolgozó termelőknek a méltányos és igazságos bérezését. Talán nehéz Európában elképzelnünk azt, hogy a  rendszeresen fogyasztott trópusi termékek (banán, kávé, tea, kakaó, csokoládé) előállításához mennyi igazságtalanság és elnyomás kapcsolódik, többek között a gyerekmunka. Fogyasztói döntéseinkkel támogatni tudjuk egy jobb és igazságosabb kereskedelem kialakítását.
Ezek mellett még ügyeljünk arra, hogy csak annyi élelmiszert vásároljunk meg, amennyit tényleg elfogyasztunk. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján évente 1,3 millió tonna élelmiszer alapanyag vagy készétel, azaz a megtermelt élelmiszerek mennyiségének 30 százaléka válik hulladékká világszerte. Ügyeljünk arra, hogy a mi háztartásunk ne növelje ezt a mennyiséget. Ferenc pápa is erre figyelmeztetett 2013. június 5-diki katekézisében: „Az eldobott étel olyan, mintha a szegények asztaláról loptuk volna el!” Az Ószövetségben többször olvashatjuk, hogy Isten a böjt helyett az igazságosságra szólít fel és a szolidaritásra. (ld. Iz 58, 1-12)
Örüljünk a lehetőségnek és próbáljuk meg megélni idén étkezésünk tudatos alakításával a böjtöt!
További ismeretek az alábbi honlapokon:
Diákoknak – http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/eletmod/taplalkozas-es-kornyezetvedelem
Hasznos tanácsok a fenntartható étkezéshez – http://tudatosvasarlo.hu/cikk/7-tipp-fenntarthato-etkezeshez
Idénynövények listája – http://tudatosvasarlo.hu/idenynoveny
Élelmiszerek vegyszertartalma – http://tudatosvasarlo.hu/mibol-biot
Helyi élelmiszerekről – http://nyitottkert.hu/?q=helyi_elelmiszerekrol_altalaban
http://husmenteshetfo.hu/index.php/hu/mit-tehetsz/50-km-es-dieta
https://www.30km.hu/
Húsmentes receptek – http://www.recept-oldal.hu/cikkek/vegetarianus-etelek/
           http://www.tutireceptek.hu/vegetarianus_etelek
Méltányos kereskedelem – http://tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-meltanyos-kereskedelem-fair-trade
Forrás: http://www.teremtesvedelem.hu/content/cikk/teremtesvedelmi-javaslat-2016-nagybojtjere-etkezes
A bejegyzés kategóriája: Egyéb, Lelkiség. Közvetlen hivatkozás.